SZÍNHÁZ

Festői lesz a Három nővér

Írta:

2017.03.27.

Balázs Zoltán látomásos, festői rendezését 2017. április 8-án, szombaton 19 órától mutatják be a Mikszáth téri Maladype Bázison. Az alkotók az előadást Gombár Judit díszlet- és jelmeztervező emlékének ajánlják.

Az újításairól ismert színházi alkotóműhely 2010-ben bemutatott nagy sikerű Platonovja után ismét egy Csehov-mű feldolgozásán keresztül intéz rohamot a színházi hagyományok ellen. A Maladype variabilitással játékosan kísérletező bemutatóinak (Leonce és Léna, Übü király, Platonov, Tojáséj, Stílusgyakorlatok) újabb állomásán a készülő Három nővér is számít a nézői elme kreatív aktivitására: a drámai szöveget „képekre bontva”, az egyes jeleneteket a klasszikusoktól a kortársakig terjedő korszakokban alkotó magyar és külföldi festők, képzőművészek stílusában valósítják meg a társulat színészei.

„A festészet, mint felfedező út” metaforára épülő rendezői koncepció azáltal nyújt különleges színházi élményt a közönségnek, hogy az előadás során a nézők szeme előtt megfestődő „kép-játék” a szereplők lelki folyamatainak fázisrajzait is bemutatja. A Prozorov-testvérek hagyomány és modernség között kifeszülő érzéki története gazdag jelentéstartalommal kapcsolódik össze a festészeti korszakok és stílusok meghatározó témáival és fogalmaival: mágikus és mindenható álmok, melankólia és magány, új emberábrázolás és eszménykép, a test mint médium, az élet mint haláltánc, érzés és extázis, a festés mint drámai cselekvés, szakadék élet és művészet között, a természet, a fény, mozgás és technológia.

A rendezői koncepció merészen játszik a szereplők térben és időben történő festői transzformációival. A rafináltan változatos látványvilágra épülő előadás a csehovi kompozíció keretei közé széles palettáról integrálja a jelentős festői korszakok emblematikus alkotóit (Botticelli, van Eyck, Bosch, Da Vinci, Caravaggio, Rembrandt, Munkácsy, Lautrec, Renoir, Csontváry, van Gogh, Picasso, Dalí, Magritte, Vasarely, Warhol, Banksy).

Szilágyi Ágota, Fátyol Kamilla, Huszárik Kata
Fotó: Kleb Attila

Az ellentétes irányú metamorfózis sajátos dramaturgiájának – a hétköznapitól az absztrakt, illetve az elvonttól a konkrét felé tartó – felderítését a képzőművészet iránt rajongók és a színházszeretők is egyaránt élvezhetik.

A. P. CSEHOV: HÁROM NŐVÉR

SZEREPLŐK:

PROZOROV, ANDREJ SZERGEJEVICS – Bödők Zsigmond

NATALJA IVANOVNA, a menyasszonya, később felesége – Tankó Erika

OLGA – Szilágyi Ágota

MÁSA – Huszárik Kata

IRINA – Fátyol Kamilla

KULIGIN, FJODOR ILJICS, gimnáziumi tanár, Mása férje – Lendváczky Zoltán

VERSINYIN, ALEXANDR IGNATYEVICS, alezredes, ütegparancsnok – Páll Zsolt

TUZENBACH, NYIKOLAJ LVOVICS, báró, főhadnagy – Bödők Zsigmond

SZOLJONIJ, VASZILIJ VASZILJEVICS, százados – Lendváczky Zoltán

CSEBUTIKIN, IVAN ROMANICS, katonaorvos – Páll Zsolt

FERAPONT, öreg szolga az elöljáróságon – Bartha Lóránd

ANFISZA, öreg dada – Bartha Lóránd

ALKOTÓK:

RENDEZŐ: Balázs Zoltán

DÍSZLET: Balázs Zoltán

SZCENIKA: Czirják Ágnes

JELMEZ: Benedek Mari

ZENE: Mogyoró Kornél

PRODUKCIÓS VEZETŐ: Balázs Katalin, Éri Ildikó

BEMUTATÓ: 2017. április 8., 19 óra Maladype Színház

www.kultura.hu

„A festészet, mint felfedező út” metaforára épülő rendezői koncepció azáltal nyújt különleges színházi élményt a közönségnek, hogy az előadás során a nézők szeme előtt megfestődő „kép-játék” a szereplők lelki folyamatainak fázisrajzait is bemutatja. A Prozorov-testvérek hagyomány és modernség között kifeszülő érzéki története gazdag jelentéstartalommal kapcsolódik össze a festészeti korszakok és stílusok meghatározó témáival és fogalmaival: mágikus és mindenható álmok, melankólia és magány, új emberábrázolás és eszménykép, a test mint médium, az élet mint haláltánc, érzés és extázis, a festés mint drámai cselekvés, szakadék élet és művészet között, a természet, a fény, mozgás és technológia.

A rendezői koncepció merészen játszik a szereplők térben és időben történő festői transzformációival. A rafináltan változatos látványvilágra épülő előadás a csehovi kompozíció keretei közé széles palettáról integrálja a jelentős festői korszakok emblematikus alkotóit (Botticelli, van Eyck, Bosch, Da Vinci, Caravaggio, Rembrandt, Munkácsy, Lautrec, Renoir, Csontváry, van Gogh, Picasso, Dalí, Magritte, Vasarely, Warhol, Banksy).

Szilágyi Ágota, Fátyol Kamilla, Huszárik Kata
Fotó: Kleb Attila

Az ellentétes irányú metamorfózis sajátos dramaturgiájának – a hétköznapitól az absztrakt, illetve az elvonttól a konkrét felé tartó – felderítését a képzőművészet iránt rajongók és a színházszeretők is egyaránt élvezhetik.

A. P. CSEHOV: HÁROM NŐVÉR

SZEREPLŐK:

PROZOROV, ANDREJ SZERGEJEVICS – Bödők Zsigmond

NATALJA IVANOVNA, a menyasszonya, később felesége – Tankó Erika

OLGA – Szilágyi Ágota

MÁSA – Huszárik Kata

IRINA – Fátyol Kamilla

KULIGIN, FJODOR ILJICS, gimnáziumi tanár, Mása férje – Lendváczky Zoltán

VERSINYIN, ALEXANDR IGNATYEVICS, alezredes, ütegparancsnok – Páll Zsolt

TUZENBACH, NYIKOLAJ LVOVICS, báró, főhadnagy – Bödők Zsigmond

SZOLJONIJ, VASZILIJ VASZILJEVICS, százados – Lendváczky Zoltán

CSEBUTIKIN, IVAN ROMANICS, katonaorvos – Páll Zsolt